Biztosan van bennem némi mazochista hajlam, hogy időről időre hasba rúgom önmagamat. Most is erre készülök, pedig anatómiailag sem kis teljesítmény. Ez az a poszt, amit nem fogsz like-olni, nem osztasz meg. Igyekszel gyorsan elfelejteni azt is, hogy olvastad. Bónuszként engem fogsz…

Lábujjhegyen érkezett a reggel, rózsás arcán pírral, őszi levelek zizzentek léptei nyomán. Viszonylag jól vagyok, bár az éjszakai migrén némileg rajta hagyta lábnyomát az amúgy is pusztulásnak indult szürkeállományom romjain. Nem őrültem meg (jobban, mint eddig), csupán…