Ahány blogbejegyzés születik, annyiszor hangzik el: "Jó, jó, mi is tudjuk, mennyire szar a helyzet! Miért kell újra leírni? Látjuk magunk is. Azt írd le, hogy mit tegyünk? Mi a megoldás?"

Persze jogos a kérdés, bár kevés a valószínűsége, hogy akár egy blogger, akár újságíró, vagy bármely más krónikás fogja megoldani a sokakat foglalkoztató kérdést.

Ámde....

                                                        "Gondolkodjunk, Béláim!"

Miből táplálkozik a jelenlegi rezsim? Mik az erősségei, mik a gyengéi? Vegyük sorra. Nem politológus, vagy más szakember szemével, nekünk olyan szemünk nincs. Józan paraszti eszünk viszont van. Használjuk! Ez ugyanis a csodafegyver. A logikus, a bonyolultnak feltüntetett dolgokat leegyszerűsítő, a porhintés mögé látó gondolkodás. Mert valójában nagyon könnyen átlátható az, ami történik, ha a csupasz emberi gyarlóság irányából nézzük.

A jelenlegi hatalom felépítése végtelenül egyszerű, véleményem szerint.

Van néhány ember, aki életfogytig tartó szövetséget kötött. Évtizedekkel ezelőtt, amikor fiatalok voltak és mohók (nem elírás). Vidéki srácok a nagyvárosban. Úgy érezték, nem tudnak versenyezni az értelmiségi családokból jött társaikkal, ezért szorosan összezártak. Összetartottak, kirekesztették a külső valóságot, létrehoztak egy fantáziavilágot, amelyben ők lettek a művelt, intelligens, gazdag és befolyásos uralkodó csoport. Ez máig nem változott, ma már pocakos, kopaszodó, szétivott arcú a társaság, a paranoid-skizofrénia minden tünetével, de ők a valaha volt srácnak látják önmagukat és egymást.

Néhány ember csupán, ők a belső mag. Köréjük tömörül a rokonság, család, közeli barátok. Aztán a rokon-rokonának a rokona, ismerőse. A törtetők, haszonlesők, hiénák. Mint a pókháló, minden mindennel kapcsolatban áll, összefügg.

Ennek az egész szarkupacnak a hatalma a kommunikáción áll. Az a talapzat, melyre felkapaszkodva uralkodni tudnak. Ezt kell kirúgni alóluk, akkor lehuppannak oda, ahová valók.

A hatalmuk hazugságokból, propagandából és az ellenzék végletes szétaprózódásából táplálkozik. Tudják jól, hogy nem megy akkora tömeg az utcára, amekkora már veszélyt jelenthetne rájuk. Azért sem, mert minden bejelentett demonstráció előtt már több rendőr van az utcákon, mint demonstráló. Csodás véletlen folytán olyankor a város minden pontján szigorított ellenőrzések vannak, akadozik a közlekedés és sokan vidékről nem tudják megoldani az utazást. Vagy nem is akarják. Félnek, kényelmesek, reményvesztettek.

Úgy hiszi a rezsim, fotelból nem lehet forradalmat csinálni. Mutassuk meg, hogy lehet!

A közösségi portálokon és általában az interneten ezrével vannak közösségek. A néhány ezres csoportoktól a százezresekig, de ha ezek összeadódnak, iszonyú magas szám jön ki. Adódjanak össze!

A különféle felületek vezetői beszéljenek egymással. Jöjjön létre egy közös, nagy platform, ahová csatornázódjon be minden olyan csoport, amely változást akar. Hogy ennek mi a módja, milyen formában lehet megoldani, aztán hogyan lehet megvédeni a támadások ellen, azt én nem tudhatom. De tudhatják mások, akár az Anonymous csoport, akár más hasonló csoportok tagjai. Meg tudják oldani, tegyék hát meg! Nyissunk számlát. Ha mindenki csak egy liter tej árát befizeti, lehet szervert bérelni és minden szükséges kiadást fedezni.

Ezen a közös felületen naponta, óránként és percenként cáfolni kell a kormányzati hazugságokat. Bizonyára vannak a tagok között politológusok, közgazdászok, jogászok, egyetemi tanárok, különféle szakemberek. Tényszerűen, adatokkal alátámasztva, de mindenki számára érthető és értelmezhető módon szülessen meg az igazság minden kormányzati hazugságra. Ezek a cáfolatok jussanak el minden létező felületre, fórumra, közösséghez.

Ne gúnnyal, vagdalkozással, átkozódással, idétlen képekkel harcoljunk, hanem tényekkel. Az igazság, a hazugságok szisztematikus szembesítése a valósággal erősebb, mint bármi egyéb. Az internetes közösséghez tudnak csatlakozni azok a külföldre menekült százezrek, akiket elveszettnek hittünk. Meg tudjuk győzni őket, hogy vállalják az utazást, a kényelmetlenséget és menjenek el szavazni ott, ahol most élnek. Ez akár félmillió szavazót jelenthet! Keressük meg a megrabolt, eltaszított, kisemmizett, letiport csoportokat! Rokkantakat, nyugdíjasokat, hajléktalanokat, nyugdíjba kényszerítetteket, földönfutóvá tetteket, közmunkára kényszerítetteket, éhbérért robotolókat, oktatásból kitaszítottakat, megalázott értelmiségieket, művészeket, közszereplőket és kisembereket.

Mindannyian gondolkodjunk el egy kicsit! Vannak rokonaink, ismerőseink, szüleink, nagyszüleink. Azok a (zömében idős, nyugdíjas) rokonaink, akik hisznek a hazug propagandának, nem gonoszságból teszik. Egyszerűen ez az, ami eljut hozzájuk. A valóságot nem látják, mert beszűkült a mozgásterük, a köztévét nézik, a nevükre szóló levélben hazudnak a képükbe.

Menjünk el hozzájuk, beszélgessünk velük. Mondjuk el, mi a valóság. Ha szeretnek olvasni, nyomtassunk ki cikkeket, véleményeket. Olyanokat, ami jól érthető, logikus és igaz cáfolatokat tartalmaz. A neten ezer és ezer ilyet lehet találni.

A fanatikus hívőket ne akarjuk meggyőzni. Időpazarlás, eredmény nem várható tőle.

A bizonytalanokkal beszélgessünk. A rettegőket próbáljuk nyugtatni. Ha nem kell kimenniük az utcára, ha a féltett állás nincs veszélyben azért, mert valaki felismerheti, talán túl tudnak lépni a félelmeiken. Ekkora internetes tömeget, ilyen közösséget már nem képes ellenőrizni a hatalom. Támadni, betiltani, lehetetlenné tenni biztosan meg fogja próbálni, de ezt meg lehet gátolni megfelelő szakemberek együttműködésével.

Mutassuk meg, hogy forradalmat nem az utcán, a fotelben is képesek vagyunk csinálni! Foglaljuk vissza a médiát, árasszuk el őket a hazugságok cáfolatával! Állítsuk magunk mellé és használjuk céljaink eléréséhez azokat a portálokat, amelyek csatlakoznak az összefogáshoz! Mutassuk meg, hogy gyökeres változást akarunk, nagyon sokan vagyunk, erősek, egységesek és kitartóak vagyunk. Mutassuk meg, hogy alkalmazkodva a modern időkhöz, akár a számítógép előtt ülve is képesek vagyunk visszaszerezni az irányítást az életünk, az országunk felett. Mutassuk meg, hogy a politikai pártokkal ellentétben mi össze tudunk fogni, képesek vagyunk együttműködni. Mutassuk meg, hogy tudjuk, mit akarunk és hogy az erő, a valódi erő és a többség nálunk van!

A forradalom eszköze, a győzelem záloga itt volt mindvégig a kezünkben. Az internet ez az eszköz. Használjuk hát! Ha ezt tesszük, ha képesek vagyunk egy nagy, közös virtuális téren gyülekezni, akkor jönni fog az a vezető is, akit mindenki el tud fogadni és aki képes lesz lerúgni a trónjáról a hazug bálványt. Ha nem jön, akkor megkeressük, kiválasztjuk, ha kell, létrehozzuk.

Legyünk forradalmárok, harcoljunk a kezünkben lévő eszközökkel és győzzünk! Még van idő, még nem késő. Mozduljunk, keressük meg egymást, fogjuk meg virtuálisan a másik kezét és söpörjük el az élősködő, haszonleső, pökhendi kisebbséget! Vegyük vissza azt, ami minket illet. A hatalmat a sorsunk és az ország sorsa felett! Tegye meg mindenki azt a pici dolgot, amit tenni tud. Azt, amire képes. Azt, amiben ő jó. Ha ez annyiból áll, hogy beszélget az ismerőseivel, rokonaival, akkor azt. Ha szakemberként tételesen cáfolni tud hazugságokat, akkor azt. Ha létre tud hozni egy közös platformot, ha képes védelmezni a támadások ellen ezt a netes közösséget, akkor azt. Ha mindenki elmondja, nyilvánossá teszi a környezetében tapasztalt csalásokat, hazugságokat, visszaéléseket, megfélemlítési kísérleteket, korrupciót, akkor a hatalom igazi természete ki fog bukkanni az álarc mögül. Ha megosztjuk, elmondjuk, eljuttatjuk minden létező helyre az igazságot, nem lehet ellenünk védekezni. Nem lehet többé hazudni. Nem lehet megosztani minket.

Az ellenzéki pártok nem képesek összefogni. Mutassuk meg nekik, hogyan kell! Értessük meg velük, hogy nem mi vagyunk értük, hanem fordítva. Hogy a kisszerű hatalmi játszmáik, a hatalom megszerzésére tett átlátszó kísérleteik, az önös politikai és magánérdekeik épp olyan alávaló, hazug dolgok, mint a hatalmon lévők manipulációi. Mondjuk el nekik, mit várunk el, mit követelünk meg tőlük. Mi, az ő munkaadóik.

Ha kell, ha csak így lehet, akkor ne mutassuk az arcunkat. Még ne. De lássák a fenyegető árnyékot, lássák a tömeget és lássák az összekulcsolt kezünket!

Lássák, hogy jövünk és nincs módjuk megállítani többé minket!

Fotó: Lázár Gergő