Megint rossz helyre küldtem a karácsonyi kívánságaimat tartalmazó levelet. Ezt abból gondolom, hogy semmit nem kaptam meg abból, amit kértem. Pedig igazán nem voltak nagy kívánságok. Vagy mégis?

A NAV botrány néven elhíresült ügy kapcsán azt reméltem, mozdul végre valami. Mozdult is. A hatóságok gyorsan reagáltak. Házkutatást tartottak a volt NAV alkalmazott lakásán.

Azt csak remélem (bár talán nem minden alap nélkül), hogy a bizonyítékokat nem sikerült lefoglalni. Valamit elvittek, szó se róla. Zöld dossziét is. De azért úgy hiszem, elő fog kerülni egy másik zöld dosszié, egy másik merevlemez és egy halom bizonyíték.

Mert innen indulva talán végre fel lehetne göngyölíteni a szálakat, méltó helyre juttatni azokat, akik mára tökéletesen megnyomorították ezt az országot.

Kétségtelen, hogy ez megint olyan ügy, amitől a Fidesz és az MSZP is hidegrázást kap. Össze is zárnak rendesen, ki ne derüljön, amit mindenki tud. Hogy bizony az elmútnyócév meg az elmútnégyév is szerepel abban a zöld dossziéban. 

Hasonló történt a pártvagyon-pártfinanszírozás témakörben. Ott sem volt érdeke egyik pártnak sem, hogy napvilágra kerüljenek az oly gondosan őrzött titkok.

Simicska és Puch vállt vállhoz vetve dolgozott, nem eredmény nélkül.

Azért, hogy a párt- és magánvagyonok szépen gyarapodhassanak, semmi nem volt túl nagy ár. Nem voltak finnyásak a fiúk. Ma sem azok. Sőt, ma már titkolni sem kell, szégyenkezni sem kell. Minek is kellene? Ebben az országban nem lehet megbukni. Aki időben megalapozta a gazdasági és politikai hatalmát, az örökre bebetonozta magát az elitbe. Tudja jól, nem fog megbukni, mert akkor rántaná magával a másikat is. Ezt tudja a másik is, ezért az ellenzéki díszletek mögött közösen munkálkodnak a nagyobb jó érdekében.

Mármint, ami nekik jó. Nem, ami nekünk. Ezért aztán szinte mindegy, melyikük nyeri a választásokat. Ha marad ez a felállás, mi megint megszívtuk. Mert ha az ellenzék győz, kétharmadot nem fog elérni. Mondjuk ne is érjen el többé soha, senki. Tehát, ha győz az ellenzék, akkor is tehetetlen lesz. Mert a Fidesz a Jobbikkal kéz a kézben elég erőt fog képviselni.

Ha a Fidesz győz, kétharmadot ő sem fog kapni. Szövetséges kell. Tehát a Jobbikkal kéz a kézben...

De ha teljesülne a karácsonyi kívánságom, akkor...

Nemzetközi vizsgálat indulna. Habár a másik végén kezdenénk felbontani a hálót, de jó az, csak kezdjünk már neki. A vizsgálat fényt deríthetne a NAV-os visszaélésekre, közben a háttérből a szálakat mozgató erők felszínre bukkannának. Kiderülne, hogy ez a kormány és az ezt megelőző, meg az ezek előttiek hogyan vettek részt az ország lerablásában, Név szerint ki lehetne deríteni, ki, mennyi hasznot tett zsebre, kinek a nevére mentette a "nyereséget", milyen háttérszervezetek révén osztották vissza a pénzeket akár a pártkasszába, akár a zsebekbe. Már amennyiben voltak ilyen visszaélések. Mert ha nem, ha a politikai elit és a NAV is ártatlan, akkor a vizsgálat után emelt fővel kérhetik ki maguknak a gyanúsításokat. Mert azt ne felejtsük el, hogy ebben a feltételezett bűnügyben az adóhatóság is erősen sáros, hiszen a közreműködése nélkül visszaélés sem lehetne. Vagy lehetett volna. 

Amennyiben a vizsgálat (amit véletlenül sem magyar hatóságok végeznének) igazolná a gyanút, máris lehetne tovább lépni. Mindjárt a hatóság, az ügyészség körmére is érdemes lenne reápillantani egy kissé. Hogy ugyanis véletlenül nem segédkeztek-e olykor-olykor elkenni bizonyos gyanúkat, feljelentéseket? Például.

Aztán, ha már vannak nevek minden oldalról, vannak cégek, az összefonódások tisztán átláthatóak, akkor lehetne tovább lépni. Konkrétan a pártok finanszírozása témakörben lenne jó puhatolózni. Akár a feketegazdaság ellen már több ízben meghirdetett harc keretében. Ott is érdemes lenne kideríteni, kik tolják a pénzeket a pártkasszákba, mit kapnak cserébe, ki kinek a kezét fogja, összességében mekkora összeggel rabolták meg az országot. Gyurcsánynak volt ugyan ilyen kósza ötlete. Nem csak mostanság, évekkel ezelőtt is. Na de ha akkor nem, még most sem késő!

Innen már csak egy picinyke lépés a pártvagyon felgöngyölítése, annak eredete. Az ügynöklista ehhez már szinte bónuszként járna.

Ha ez mind megvan, akkor szépen fel lehetne gombolyítani ezt az egész kusza, nyüzsgő, tekergőző bélféreg-telepet és lehetne fertőtleníteni.

Már szinte sétagalopp lenne kinyomozni, kinek miből lett oly gyorsan milliárdos a papája, szomszédja, keresztlánya, fogorvosa, kutyája, macskája. Az is hamar nyilvánvaló lenne, kinek hol a helye a továbbiakban. 

A pártok, párt tagok (maradéka) meg eldönthetné, akar-e így, megtisztulva újra épülni, vagy inkább megtanulnak brüsszeli csipkét készíteni és abból eltartani a családot.

A méltó helyre került elvtársak-elvtársnők meg már az életben nem kerülhetnének vissza a politikai életbe, de még a becsületes emberek közé sem. Bár most sem ezek társaságát keresik.

Nekünk meg lehetőségünk lenne igazából választani tavasszal.

Tehát én ilyesféle dominó-effektusban reménykedtem a NAV ügy kapcsán és ezt kértem ajándékba karácsonyra. Igaz, csak egy pulóver volt a fa alatt, de azért még nem adtam fel a reményt. Hátha Horváth András nem egyedül ilyen bátor. Talán valaki fogja a kezét, ha nem látjuk is. Ha pedig nem, ha a bátorsága a becsületéből táplálkozik és egyedül van, akkor talán mi fogjuk meg a kezét.