Szégyelljék magukat....
Tisztelt Valakik a Parlamentben!
Nagyon nagy baj van ebben az országban! Kérem, ébredjenek fel ott, ahol tenni tudnak valamit.
Írtam egy kilátástalan helyzetben lévő családról.
Írhattam volna 100 esetről, de egyről írtam, mert közvetlen közelről ismerem, látom.
Szembesültem azzal, amivel Önöknek kellene szembesülni nap, mint nap.
Én látom azt, amit Önöknek kellene látniuk hivatali idejük minden percében.
Beszélek azokkal a családokkal, akikről Önök még csak nem is tudnak, vagy akik statisztikai adatként hevernek az íróasztalaikon.
Én látom azokat, akik már minden rendszerből kiestek, akik már azokban a statisztikákban sem szerepelnek.
Hallom azokat, akiknek a hangja nem jut el Önökhöz.
Az Önök megoldásai nem működnek. Nem jók. Nem segítenek.
Értékes emberek hullanak a semmibe.
Nekik nem segélyre van szükségük, nem sajnálatra. Csak egy lehetőségre.
Aki nem talál munkát, az nem tudja fizetni a törlesztőt, sem a rezsit.
Enni sem tud. Buszjegyet venni sem. Interneten munkát keresni sem.
Falak veszik körül, ahonnan nem kitörni, de már kilátni sem képes.
Előttük nincs semmi, nincs útjuk. Sehová.
Felszedték előttük a síneket.
A kilakoltatási moratórium csak halogatás. Sokak számára nem jelent megoldást.
Igen. Más országokban is előfordul, hogy csődbe kerül egy család. Hogy elveszítik az otthonukat. Hogy újra kell kezdeniük.
De kell, hogy mód legyen újra kezdeni!
Hány elnéptelenedő faluban állnak üresen önkormányzati, vagy oda vonható ingatlanok?
Egyfajta szociális bérlakásként miért nem kapják meg azok a családok, akik bajban vannak, de tudnak és akarnak tenni önmagukért?
Ha van kert, ha kaphatnának vetőmagot, amelyet később részletekben kifizetnének, talán talpra tudnának állni.
Ha segítséget kapnának a rezsi finanszírozásához, ameddig nincs bevételük. Aztán részletekben törlesztenének.
Ha munkahelyek létesülnének, vagy segítséget kapnának azok létrehozásához.
Hiszen lehetne akár bogyós gyümölcsöket termeszteni, az hamar termőre fordul. Lehetne feldolgozó manufaktúrát telepíteni rá, hűtőházat. Piacra, akár exportra jutást segíteni.
Lehetne az önmagukat ellátni nem tudó idős emberek gondozásába bevonni őket.
Lehetne valami vállalkozási formát kialakítani, amely nem igényelne azonnali, nagy összegű kiadást.
Figyelembe véve azt, hogy tartozásaik vannak. Inkasszó van a bankszámlájukon. Nincs társadalombiztosításuk.
Lehetne bizonyos ideig lemondani az adókról, hogy meg tudjanak erősödni és majd, egy-két év múlva adófizetőként kerülhessenek vissza a rendszerbe.
Sok mindent lehetne, ami közvetlen kiadást nem, vagy minimálisat jelentene a költségvetésnek.
De nem történik semmi, ami valós segítséget jelentene azok számára, akik már zuhannak.
Tudom, mindenki máshogyan kell segíteni. Vannak szakmai szervezetek, dolgozzák ki!
Azt is tudom, nem lehet mindenkin segíteni. Van, aki nem akarja. Van, akinek elég a segély, kéri, akár követeli.
De a többség nem ilyen. Értékes, értéket teremteni képes emberek, akik csak élni akarnak.
Nem működik a rendszer.
Ami még működik valamennyire, az a társadalmi szolidaritás.
Akik értik ezeket a szörnyű helyzetben lévő családokat, azok maguk is voltak ilyen helyzetben, vagy nagyon közelről láttak ilyet.
Segítenek, segíteni akarnak olyanok, akik maguk sem dúskálnak.
Nézzék, mi történik itt, a társadalom "alján". Itt, ahol az igazi elit él.
"Edgar Swan!
Én is "túlélési gyakorlaton" vagyok, de Éváékhoz képest királyi jómódban élek.
Köszönöm."
......................
Fotó: lazarg.com
