Morituri te salutant!
Mindjárt itt a tél, de egy családot éppen most lakoltatnak ki. Nem tudom, a kilakoltatási moratórium hogyan működik, de ebben az esetben láthatólag sehogy. Nem értem én ezt.
Hogyan lehetséges, hogy végrehajtó cégek adják egymásnak az adóst? Elvenni egyik sem tud semmit, mert nincs miből, de a tartozás behajtónként fél millióval növekszik. Hány ilyen céget lehet bevonni? Akármennyit? Mi az a nagy munka, ami fél millót ér esetenként? A felszólító levél? A benyomulás a kopár lakásba, csupán azért, hogy meg lehessen állapítani: nincs semmi, amit el lehet vinni? Ha az egyik nem tudott semmit elvinni, jön a következő szintén fél millióért, hogy ő se tudjon semmit elvinni?
Eleve, hogy vehette meg a bank által árverezett lakást a bank által létrehozott Kft.? A kikiáltási összegen vette meg, önmagától. Még csak rá sem licitált magára. Most majd kicsit kipofozza, értékesíti normális áron és még mindig követel, mert ott a büntetés, a behajtói díjak és a fene tudja mi.
Meddig lehet követelni a bank által felduzzasztott tartozást? A világ végéig? A gyerekektől is? Az unokáktól? Normális dolog ez? Rendben van? Soha nincs vége? Nincs megoldás?
A család költözik. Ők nem az utcára, mert van megoldás. De a többi családnak? Velük mi lesz? Utca? Mennek a híd alá? Beugranak a folyóba?
Tehát ők költöznek. A szomszéd család még nem. Náluk még nem zárult le az árverés. Reménykednek, hogy karácsonykor még lesz fedél a fejük felett. A bank rendes volt, újra megnyitották volna a hitelt (valóban rendesek voltak). Havi 250 000 forintos törlesztéssel. Alkalmi munkákból keres néha a férj, a feleség munkanélküli, két gyerek. Nincs mód törlesztésre.
A másik szomszédban egy fiatalember élt. Tegnapig. Akkor vitte el a mentő a zárt osztályra. Az édesanyjával élt, aki három évvel ezelőtt öngyilkos lett. Nem bírta a nyomort. A fiú találta meg. A fiú, aki idáig próbált talpon maradni. Néha volt munkája, de a rezsi mellett ételre nem jutott. Már régebben éhezett, amikor egy ismerőse bevitte a televízióhoz. Tapsolt reggeltől estig, ez volt a munka. Amikor megkapta a fizetését, elpattant benne valami. Fogta az egész napos tapsikolásért kapott 2000 forintot, hazament és beverte a lakás összes ablakát. Aztán jött érte a mentő. Most nyugalom van a házban. Biztosan nyugodt a fiú is. Béke van, végre.
Egy pécsi fiatalasszony két sérült gyereket nevel egyedül. A gyerekek súlyosan sérültek, közösségbe nem vihetők, buszon nem szállíthatók. Autó meg nincs, miből lenne? Fejlesztő foglalkozásra kellett volna vinnie őket, de hogyan? Nem vitte, mert nem tudta megtenni. A hatóság kiszabta a 30 000 forintos bírságot, amit nem tud befizetni. Miből? Nem gond, le is ülheti. Legfeljebb a gyerekei meghalnak, ameddig nem tudja őket gondozni. A szabály az szabály.
2010-ben a szociális támogatásokra szánt összeg 334.7 milliárd forint volt. Ez 2015-ben 172 milliárd forint lesz.
2010-ben a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására szánt összeg 42,3 milliárd, jövőre 29,3 milliárd forint.
2013-ban 265 000 regisztrált munkanélküli nem kapott semmiféle ellátást. Semmit. A nem regisztráltak, akik már eltűntek minden statisztikából, hányan lehetnek?
Az állami bevételek megoszlása: 2010-ben a GDP 11,6%-át költöttük oktatásra, jövőre 9,7%-át. 2010-ben az egészségügyre 9,1% jutott, jövőre 8,3%. Azért van szerencsére, ami nem csökken, hanem növekszik. Az állam működésére 2010-ben 15,3%-ot szántunk, 2015-re ez a szám 16,4%. Egy másik, szépen növekvő adat is van. Közmunkára 2010-ben 59,1 millárd, míg 2015-ben 270 milliárd forint jut. Közmunkából a foglalkoztatottak 13%-a tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A mozgássérülteknek járó utazási hozzájárulás megszűnt. A tervek szerint a rokkantak ellátása évenként 25%-al csökken és 4 év alatt kivezetésre kerül, állítólag.
Ha megvalósul a kormány terve és a jövőben csak azok kapnak családi pótlékot, akik dolgoznak, akkor teljes lesz a boldogság. Tökéletes lesz.
Már szinte mindegy is, hogy a netadót milyen álnéven fogják majd bevezetni. Jöhet a tisztálkodó szerek adója is, nem probléma.
Azt javasolnám a kormánynak,a KDNP-vel közösen tegyék lehetővé a közfoglalkoztatást 6 éves kortól és a méltalanul elfeledett szociális temetést is tűzzék napirendre.
Addig is, köszönjük a hozzánk való jóságukat.