A Fidesz ma ünneplőbe öltözik. Fényesre suvickolnak, megfésülnek, letörölnek, leporolnak, igyekeznek gerinc nélkül kihúzni magukat. Hogy legyen tartása az öltönynek. Annak legalább.

Jön Putyin, hogy megmutassa, bebizonyítsa, belénk törölje és fényesre nyalassa. Minden óhaja teljesül, láthatja mindenki, hogy akkor jön-megy Európa ajtaján, amikor csak akar. Megérdemeljük. Üdvözöljük, főnök! Tiszteljük az erőt, meghajlunk a gazda csizmája előtt. Büszkén, ahogy a magyaroknak az szokása. Öntudatosan alázkodunk meg, tiszteletet követelve handabandázunk, hogy meggyőzzük önmagunkat: mi vagyunk az okosok, a bátrak, a tiszták és jók.

Igazunk is van, nincs még egy ilyen nép, mint mi vagyunk. Ilyen könnyen a társunk ellen fordítható, megvezethető, karámba terelhető, kifosztható, manipulálható, rosszindulatú, önző és ostoba. Nem létezik, hogy bárki bármit jobban tudna nálunk! Hisz térdig járunk a zsenikben! A világ teli van a mi Nobel-díjasainkkal, ha éppen azt akarjuk. Ha mást akarunk, akkor hazaáruló zsidók a tegnapi büszkeségek. Egy valamit nem bírunk: az igazságot. Ha valaki óvatlanul kimondja, esetleg éppen bele az arcunkba, azt széttépjük, megrágjuk, kiköpjük. 

Pont olyan a kormányunk is, amilyet érdemlünk. Gátlástalan, gerinctelen, elvtelen, mohó és telhetetlen. Mi így szeretjük. Szeretjük, mert nem akarunk szabadulni tőle. Ebben az országban nincs akkora lebukás, olyan bűn, hiba, blama, amire akár csak a fülünk botját is mozdítanánk. Itt teljesen rendben van, hogy rohanunk a katasztrófába. A kormány csinált magának egy játszóteret, üzleti alapon. Ők üzletelnek, millimosokká, milliárdosokká ügyeskedik magukat. Bár ahhoz is hülyék, hogy legalább leplezzék a dolgot. Igaz, miért is kellene? Ebben az országban, ezzel a néppel mindent meg lehet tenni. El lehet venni az utolsó falat kenyeret, az sem számít.

Majd jön a békemenet és a múlt rendszerben jól bevált össznépi ide-oda vonulás egységbe kovácsolja azokat, akik annak idején "Éljen a Szovjetúnió!" táblákkal masíroztak. Pont ugyanazok. Az az ember, aki évtizedekkel ezelőtt feljelentette a szomszédját, mert az Szabad Európa rádiót hallgatott, a rendszerváltás után percekkel már '56-os forradalmár volt, ma pedig savval óhajtja leönteni azt a fiatalt, aki szót mer emelni a Fidesz politikája ellen. Ha annyi forradalmár lett volna 1956-ban, mint ahány később előkerült, a szovjet csapatokat Moszkváig zavarhatták volna. Évtizedekig haragudtunk a Szovjetúnióra, de ma díszbe öltözik a lelkünk, mert jön Putyin elnökúrelvtárs. Hoz nekünk minden jót. Leginkább támaszt Orbánnak, hogy lám csak, van erős szövetséges. A szövetség árát majd mi, többiek megfizetjük. A negyedszázada habzó szájjal üvöltöző, "ruszkik takarodj"-tól rekedt torkok ma ódát zengenek a ruszkik tiszteletére. Turul-agyú, nagymagyarország-homlokú szittyák tapsolnak, mert azt mondták nekik, hogy tapsolni kell. Tapsolás közben el sem jut az agyukig, hogy mit fog megkoszorúzni Putyin, kéz a kézben Orbán Viktorral. A koszorúzásról kitiltották a sajtót, a párt-tv meg hallgatni fog róla, de akár be is mondhatnák, a meggyőződéses idiótákat nem zavarná. 

"Dicsőség a szovjet hősöknek, akik értünk estek el az ellenforradalommal szemben vívott harcban". Ez van írva arra a falloszra emlékműre, amire ma díszes koszorút helyez a két vezér. A kicsi és a nagy. Bizony, '56 ismét ellenforradalom lett. Most még csak egy napra, de van az a pénz...

Orbán és csapata egy egész országot manipulál, rángat, foszt ki, tarol le és néz hülyének. Okkal. Akik hasznot húznak a dologból, azok hűségesen szolgálnak. Akik képtelenek meglenni egy erős kezű atyuska irányítása nélkül, azok is kapaszkodnak, mert nekik mindegy, hogy Kádár, vagy Orbán, csak vezesse őket valaki.

Mások más pártokban hisznek. Az "ellenzéki" vezetők boldogan ülnek egy asztalhoz a miniszterek elnökével, mosolyognak és büszkék, hogy lámcsak, itt fontos a véleményük. Pedig nem.

Sokan, az ország lakosságának a fele szarik erre az egészre. Majd lesz valami. Milliók élnek egyre nagyobb nyomorban, de nincs hangjuk, nincs akaratuk, nincs öklük. Majd lesz valami, nekik elég a maguk baja, a napi betevő, a fűtés. A társadalmi erőfeszítések ellenére nem lesz jobb nekik sem, ám egyre több embernek lesz egyre nehezebb. Az önkormányzatoktól megvonta a kormány a segélyekre, támogatásokra fordítható pénzek egy részét. A leszakadó, vagy már leszakadt vidék nem tudja eltartani, de még életben tartani sem fogja tudni a nincsteleneket. Nem lesz miből. A nyomor tudatlanságot szül, fásultságot, megalkuvást. Tüntetni, szót emelni nem csak a fővárosban lehet, hanem bárhol máshol. Mégsem történik ilyesmi. Nem is fog. A magyar ember (szélsőjobbosul: Magyar Ember) szereti, ha még akkor is rúg rajta a gazda, amikor már a földön fekszik. Nem áll ki magáért, nem áll fel. Nem az ő dolga. Majd megoldja valaki, ő most szerencsétlen és segítségre vár.

Ahogy a nyomor és a fásultság terjed, úgy hódít teret a Jobbik. Kiskutyát simogató, gyermekek szemébe mosolygó álarc mögött erősödik a förtelem. Cigányok kiirtásáról elmélkedő polgármester, zsidókat ölni kész másik. A Jobbik valódi arca, amit nem akar látni senki. Az sem, aki most hozzájuk sodródik. Pedig az állarc mögött ez van, nem szép, új jövő. Férgektől nyüzsgő múlt.

Bár ne történjen úgy, de olykor félek a jövőbe gondolni. A lerabolt ország választ három év múlva. Akik a maguk bajával vannak elfoglalva és úgy gondolják, nem az ő dolguk, azok el sem mennek szavazni. A lakosság fele, vagy több, mint fele. A másik fele elmegy és végül hatalomra kerül a Jobbik, mert a Fidesz a szakadékba lökte az országot, más, új és működőképes párt pedig nincs. Olyan országban pedig sokan nem akarnak élni, ahol gettók épülnek, csendőrök tartanak fegyelmet és mindenki zsidóvá válik egy pillanat alatt, ha nem bólogat a hatalom elvárásai szerint.

Valójában már most is ez van, de mintás takaróval lefedve. 

Már most is a senki földjére szorítottuk magunkat. Nem vagyunk sem annyira nagy, sem olyan jelentős és fontos ország, hogy az Unió ránk ne csukja a ketrec ajtaját, emikor már nem lát más megoldást. Ha a segítségvárás és önsajnálat beszippantja a fél országot, ha tenni nem, csak elvárni képes a társadalom fele, akkor hamarosan el fog jönni az az idő, amikor visszasírjuk a jelenlegi kormányt.

Mert ezek "csak" lopnak.

Fotó: Hazafias Népfront