Keserves ünnepeink, lopott örömeink
Azt vettem észre magamon, hogy egyre kevésbé vagyok képes kizárni a magánéletemből a közéletet. Mindennél fontosabb persze a családom, a szeretteim, ez nem változott.
De ahogy változik a társadalom állapota, a bajok úgy szivárognak át a kertkapun, a nappali falán, a magam köré húzot védvonalakon. Nem lehet, nem is szabad kizárni a jót. Nem lehet, nem tudom kizárni a rosszat.