Ülök a fodrásznál és kezdem érteni
Ülök a fodrásznál. Nem túl gyakran, de időnként én is kénytelen vagyok látogatást tenni az ollóval-fésűvel támadó szakember üzletében, mert az én hajam is nő. Magától.
Várakoznom kell. Hiába az előre megbeszélt időpont, mindig várni kell. Ücsörgök a sarokban és - hogy ne vesszen el az idő - figyelem a kuncsaftokat. Fodrász, kozmetikus, műkörmös. Egymásba nyíló kis helyiségekben dolgoznak, a vendégek többsége ismeri egymást. Nők és néhány férfi. Várnak a sorukra, vagy szépülnek éppen. Ameddig hat a festék, az arcra kent fiatalító csodaszer, szárad a körömlakk - átjárnak egymáshoz, megbeszélik az életüket.