2015. ápr 14.

Önkéntes smasszerek méretes ánusza

írta: E_S
Önkéntes smasszerek méretes ánusza

Az alábbi cikknek különös - és súlyosan rosszízű - története van. Egy online újságba íródott ma reggel, pontosabban nem íródott (nem szokása), hanem írtam. Olyan lapba, ahol két napja igyekezett betiltani a politikai témájú cikkeket az erre senki által fel nem hatalmazott "korrektor", majd másnap nagyvonalúan (nyilván felsőbb utasításra) visszavonta ezt a remek ötletét, ámde...Nem valaki által finanszírozott lapról van szó, hanem a közösségi újságírást zászlajára tűző felületről. Ahová írhatok bátran egy általánosiskolai fogalmazást alig meghaladó színvonalú cikket a pacsirták olvasási szokásairól, a bodobácsok értelmi képességeiről, esetleg a vécépapírguriga lakásdíszként történő hasznosításáról. Soronként 17 helyesírási hibával. Írhatok mindenről, bármiről, ami érdekelheti a keményen dolgozó, ámde korán kelő kisembert.

A cikkben található obszcén és egyéb csúnya szavak miatt ez a cikk "sajnos" nem ment át a szigorú "korrektor" szűrőjén. Nem, nem a témaválasztás miatt, szó sincs ilyesmiről! Azok a fránya csúnya szavak... Én meg makacs vagyok, nem írom át. De elgondolkodtatónak tartom, hogy ilyesmi megtörténhet, bár nem vagyok igazán meglepve. Ennél jobb látleletet nehéz lenne találni. Majdnem mindegy, hogy politkai eredetű a cenzúra, vagy a dilettantizmus és az ezzel mostanság kézenfogva járó felsőbbrendűségi komplexus okozza. Az is majdnem mindegy, hogy tendenciáról beszélhetünk, vagy egy ifjú amatőr "végrevagyokvalaki"- jellegű túlkapásáról. Kórkép.

Jöjjön hát az ominózus cikk, egyetlen betű változtatása nélkül.

alone-62253_640.jpg

Az illiberális áldemokrácia önkéntes és önkényes cenzorainak acélos gerinctelenségéről

 

Finoman. Eltartott kisujjal - elegánsan egymáshoz zárt gumicsizmás lábak - ezüstkanállal zabálva a rántotthúst. Ők az elit. Szervilis szolgái az éppen aktuálisnak. Nyúlt gerincű, hosszú nyelvű, szorgosan lihegő bérből és fizetésből csúszómászók.

Figyelnek, szimatolnak. Jut belőlük minden csatornába, a rekettyebokor alá, irodák sarkaiba, ügyészségre, bíróságra, hivatalokba, oktatásba, stúdiókba, szerkesztőségekbe. Nyihogva tolonganak mindenhol.

Kicsi orbánkatonák, a fél/puhadiktatúra ganajtúrói. Önként, pénzért, egy fejsimogatásért. Nemzeti hánytatók.

A V.S.hu újságírója a Parlamentben igyekezett tenni a dolgát. Tudósítani, írni akart ugyanis, de burleszk-be fordult a napja. Sajtósként sok hülyét láthatott már életében, de az újdonság volt számára, hogy több fidesznyik követi az épületben. Mindenhová. Büfébe, folyosóra, sajtótóterembe, ülésterembe. Stílszerűen a vécére is. Hogy ne telefonálhasson, ne írhasson a laptopon egyetlen szót sem ellenőrzés nélkül. Mert túlságosan jólértesült, ami gyanús.

"A párt azon háborodott fel, hogy egy hónappal ezelőtt részletesen számoltunk be a Fidesz-KDNP frakcióüléséről. Ezen jelen volt Orbán Viktor is, aki az Iszlám Állam elleni katonai részvétel fontosságáról beszélt. A miniszterelnök zárt ajtók mögött más hangot ütött meg, mint a nyilvánosság előtt. Információink szerint arról beszélt: az Iszlám Állam elleni háborúval Magyarország demonstrálná a nyugati elkötelezettségét. Washington így nehezebben tudna nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelynek nőne a belpolitikai mozgástere. " V.S.hu

Ja, kérem! Nem kell hazudozni, akkor nem bukik le az ember. Gondolom én, az egyszerű agyammal. De a rendszer lételeme a manipulálás, hazugság, sunyiság, aljas gerinctelenség. Erre épül, ez élteti. Nem tegnap kezdődött, indulása óta ez az alapja. Csakhogy eddig működött, most meg egyre kevésbé működik. Hol itt, hol ott bugyog fel a fekália. Ami tegnap még hazaffy-szívet melengető gyönyörszép gumicsont volt, az mára koszlott, átlátszó hazugság lett. Lehet hülyének nézni egy egész országot, csak éppen nem célszerű. Hülyék ugyan vannak, de a többség esetében ez múló állapot. A maradék - tartósan retardált - aztán kínjában spiclivé nemtelenül.

A magasabb kupacon ücsörgő "úgymaradtak" fenyegetéssel dolgoznak.

"Rogán Antal frakcióvezető felszólította a kiszivárogtatót vagy kiszivárogtatókat, adja fel magát, mert úgyis megtudja, ki, illetve kik volt azok." V.S.hu

Pedagógiai csúcsmodell ez a mi Tónink! Megtalálja az árulót és úgy felpofozza, mint a szél!  

Az a baj a firkászokkal, hogy nehéz befogni a szájukat. Van persze öncenzor köztük is, mint az emenó tehetséges művésze - Lánczi mester - aki mostanság teljes terjedelmében a külföld felé fordult és igen sokat foglalkozik mindennel, ami nem ebben az országban történik. Vannak aztán a bájerzsótik, akik utolsó csepp nyálukig harcolnak, de sok írástudó igyekszik a valóságról hírt adni. Értem én a gyávákat, a ruhatárba leadott gerincet. Értem a szélkakasokat is, hiszen magasan van és hiszi: ő fújja a szelet.

Ártunk és kormányunk bánatára nem lehet börtönbe csukni a firkancokat, bloggereket, mert akkor esetleg elzárja valami aljadék az Uniós pénzcsapot, a jó kis zsebpénz is oda.

Marad a hajkurászás a folyosókon, a kizárás, a nem-meghívás, a nem-válaszolunk-a-kérdésekre. Marad a rommá gyalázott sajtótörvény, az öncenzúra, a kinevezett és önkéntes főszerkesztők, szerkesztők, cenzorok, szponzorok, korrektorok, konnektorok, kollektorok, lektorok, rektorok, detektorok bő nyálon csúszó hada.

A nyilvánosság nagyobb erő, mint a kicsi trollok, szájbefogó-önkéntesek serege. 

Hiába igyekszik a hatalom, a hatalmaskodó önkéntes mérvadó a média szájára illeszteni méretes hátsóját. Egy seggel két szájat megülni nem lehet! Az újságírónak ezer foga van és harap.

Nagyot, fájdalmasat.

Ez van, gyerekek.

Meg délibáb. 

censorship-610101_640.jpg

Szólj hozzá

politika magyar cenzúra demokrácia szólásszabadság sajtószabadság