Minden napra egy nagy csodálkozás, holott már évek óta tátott szájjal bámulunk

Ahogy mi meglepődünk, nem lepődik úgy meg senki. Most aktuálisan az a hökkenet tárgya, hogy ártunk és kormányunk megkívánta a Roul Wallenberg iskola épületét és az első éjszaka jogán magáévá is teszi azt. Kiszórva a tanulókat, tanárokat akárhová. Ja, hogy ez Budapest egyetlen egészségügyi szakképzést nyújtó iskolája? Na és? Érdekel ez valakit a szülőkön, tanárokon, gyerekeken, kórházakon, orvosi rendelőkön, idősotthonokon és a teljes lakosságon kívül? Ugye, hogy nem! Akkor meg mire ez a hajcihő? Kell neki, viszi. Pont.

Tessék mondani: eddig máshogy volt? Amikor az Állami Gazdaságokat vitte? A bányákat? A legelőket, földeket, erdőket? Múzeumokat, színházakat, médiát újságostul, televízióstul? Amikor a hirdetési piacot vitte? A nyelvoktatást? A tankönyvkiadást és terjesztést? A trafikokat? Kaszinókat? Bankokat? Bíróságot, ügyészséget, rendőrséget? Amikor a jogainkat vitte? Amikor az önkormányzatok önrendelkezését, az egyetemek autonómiáját, a munkavállalók jogait vitte? Amikor az oktatás szabadságát, a tanuláshoz való hozzáférést vitte? Amikor a szociális hálót szétbarmolta? Amikor vitte a magánnyugdíj vagyont? Az Uniós forrásokat? Amikor az ország európaiságát vitte? Akkor miért nem kiabáltunk? Folytatás itt...