Amikor ezt hallod: "Jól vagyunk", akkor megnyugszol. Vagy akkor sem...

Hetek, hónapok teltek el, kerestem a megfelelő otthont. Elsősorban magánotthont, mert az biztosan jobb. Az önkormányzati fenntartású intézményekről bennem is élt egy előitélet. Pisiszagú, nyomasztó hely, ahol durván bánnak a bentlakókkal. Oda meghalni viszik az idős embert a rokonok...

Számtalan telefon, több tucat személyes látogatás az ország különböző intézményeiben. Ami nekem megfelelőnek tűnt, azt képtelenség megfizetni. Honnan vegyek havi, közel egymilliót? Voltak olyan helyek, amelyek a magas ár ellenére nyomasztóak voltak. A szobában gubbasztó lakók látványa elég is volt, hogy kihúzzam a listáról. Volt rá példa, hogy a megbeszélt időpont előtt értem az otthonba és hallottam, ahogy a gondozó emelt hangon, türelmetlenül beszél az idős emberekkel. Meg sem vártam a vezetőt. Végül a kórház javaslatára elmentem egy önkormányzati fenntartású otthonba. Komoly prekoncepcióval, mit fogok tapasztalni. Folytatás itt...