Kell az ellenség, mint egy falat kenyér. Mit ér a hatalom (bármely hatalom) akkor, ha az a nép által kontrollált, átlátható, ne adj' isten a szavazópolgár még bele is talál ugatni a családi vállalkozásba? Na ugye? El kell foglalni a bárgyú adófizetőt, hogy ne foglalkozzon annyit olyasmikkel, mint például: miért is megy nekem szarul, ha egyszer jól megy?

A polgár ne kérdezgessen, hanem harcoljon! Non-stop. A boltok ugyan zárva tartanak vasárnap, de a harcolás nem tart zárva, azt nem intézte el nekünk a KDNP. Ellenség nélkül nehéz fenntartani a csatakész állapotot, ez kétségtelen tény. A kommunistázás már halkulóban van, talán sértette a kormány korosabb tagjait. Az elmúltnyócév hülyén hangzik, mert abból lassan hat év a jelenlegi családi biznisz égisze alatt zajlott. A gyurcsányozást már az is unja, aki kitalálta. A hanyatló nyugat röhejes, mert évtizedek óta hanyatlik, de még mindig alulról bámuljuk a zuhanását. Az Uniót is módjával piszkáljuk, mert kell a pénz, ami nélkül tíz perc alatt állna le az ország működése.

A migrációs válságban vannak még tartalékok, de nem szabad idő előtt ellőni az összes puskaport, mert félő, hogy a választási hajrára nem marad semmi. Időnként rá lehet ijeszteni a jónépre az idegenekkel, de amikor a földmérők és a közmunkások frászt kapnak egymástól - köcsönösen migránsnak nézve egymást - és amikor az éber honvédők ráhívják a rendőrséget egy csapat kiránduló közmunkásra, szintén migránsnak vélvén honfitársaikat, akkor egy kicsit pihentetni kell az ügyet, mielőtt közröhejbe fulladna a dolog.

A zsidók gyűlölése már megvolt, a melegeket sem lehet mindig előkapni. A cigányokat, hajléktalanokat aktuálisan kezdjük kedvelni, mert mégis inkább őket segíti az igazmélymagyar, mint a mocskos muszlimokat.

Vészesen apad a potenciális ellenség-készlet, de szerencsére itt vannak a liberálisok! Na, ellenük indulhat az újabb harc, ami leköti egy időre a keményen kifosztott kisembert. Első lépésben összehangolt támadást kell indítani a gaz liberálisok ellen. Jó hangosan, hogy senkinek ne jusson eszébe az ország, Európa és az Univerzum megmentőjének régebbi kinyilatkoztatásaira gondolni.

"A Fidesznek igenis van elvi kiindulópontja… a modern XX. század végi liberalizmus" (Orbán Viktor 1990)

"A populizmus élő klasszikusai szájában a „liberális” szó káromkodás, szitok. A liberálisok ugyanis szabadságot követelnek a népnek, hogy vállalkozhasson és választhasson. A populisták ellenben fel akarják emelni a népet." (Orbán Viktor 1992 pécsi fidesz-kongresszus)

"Ennek az országnak a sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan rendezni. Olyan polgári liberális kormány, amely... nem enged sem egy jobb-, sem egy baloldali etatista gazdaságpolitika csábításának. Csak egy ilyen liberális kormány látszik alkalmasnak arra, hogy megértesse a polgárokkal, hogy a privatizáció lehetőség, hogy meggyőzze őket arról, hogy minden olyannyira várt intézkedés - legyen szó nyugdíjról, gyedről, családi pótlékról, munkanélküli-segélyről - csak akkor lehetséges, ha előteremtjük hozzá a szükséges pénzt. Márpedig pénz csak piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pénzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül... Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi pénzügyi intézmények ellen... Egy liberális kormány képes lesz arra, hogy kíméletlenül szembeszálljon az... idegengyűlölettel..." (Orbán Viktor)

Az akkor volt, ez meg most van.

Közben ugyanis az történt, hogy röpke (történelmileg röpke) húsz év alatt a liberalizmus olyannyira teljesen megváltozott, hogy a miniszterek elnöke nem tehet mást, minthogy elhatárolódik tőle.

Első lépésben Orbán kihirdette az illiberális franc-tudja-micsodát Tusnádfürdőn, majd - minek utána ő maga és családja, barátai, rokonai, fogorvosa, nyelvtanára, szomszédja és hívei nem liberálisok többé - kiadta a tűzparancsot.

Máris van új ellenség, aki ellen csatasorba lehet trombitálni a híveket, lehet hadakozni, hazaárulózni, kinek-kinek ízlése szerint. A gépezet mozgásba lendült, a bérből és fizetésből betűvetők egymást túllicitálva igyekeznek nagyobbat odapublikálni az illiberális kormányfői asztal közepére. 

Aranytollú Bayer Zsolt alighanem ráivott a gyógyszerre, mert önmagához képest is szerteágazóan hülye cikket sikerült rittyentenie a liberálisok kiirtásának szükségességéről. Szerinte:" Európa liberálisai a kor jakobinusai"

A magyar időkről elnevezett "konzervatív közéleti napilap" erre licitál rá, dr. Szendrődi Győző jóvoltából. Azt írja a jeles doktor, hogy a liberálisok tulajdonképpen Hitler és Goebbels tanítványai. A szerző egyébiránt kutató-pszichológus. Miért is jutott erről eszembe a suszter cipője? Hmmm...

A Demokrata című lap (csak jelzem Bencsik úrnak, Orbán a demokráciát sem annyira kedveli, érdemes lenne új címet keresni a kiadványnak) jelntette meg Szalay Károly korszakos írását, természetesen tök véletlenül szintén a liberálisok fejberúgásával kezdve, aztán bonyodalmas szóvirágok és töviskoszorúba font jelzők labirintusán át cibálja a nyájas olvasót Trianonon, Recsken és a Gulágon keresztül egészen a mai napig. A magam részéről most és Szalay Károly cikkéből értesültem arról, hogy minimum félig orosz vagyok magam is, valamint mindenki más, aki ebben az országban él. "Alig volt család, akinek tagját, barátját ne vitték volna Dachauba, család akinek asszonyát, lányát ne becstelenítették volna meg a fölszabadítók, férfi tagjait nyomorították volna Recskre, Gulágra, kaparták volna el bedrótozva az AVH temetőkben." De most nem ez a fontos, hanem az ármányos libsik! Merthogy a cikk így kezdődik: "Mondják az érző szívű és rapid kereszténnyé vált liberálisok (most mindenki keresztény! Mindennap bérmálkoznak), hogy az emigránsok néhány hét vagy hónap után elfáradtak, s emiatt ostromolták meg idegesen déli határainkat." Most kicsit megzavarodtam ezen a rapid kereszténységen, mert mintha ez a vallási áhítat bizonyos körökben tört volna ki, de ne legyünk kicsinyesek! Az idézett cikk így zárul: "Belső árulóink tépik fölső bélnyílásaikat, okoskodnak de okosság nélkül, fanyalognak de jó ötlet nélkül és eszkalálják az ellenünk uszítást.

Fáradtak vagyunk, nagyon, elég volt, elég, és ha torkig elég lesz, mi is szét tudjuk tépni lelkünk kerítéseit, de akkor jaj nektek! Európa rajtatok sem segít."

Egyszóval a liberalizmus és a liberálisok az ellenség, tessenek harcba lendülni és irtani őket, mint a gazt!

Tulajdonképpen én azért írtam ezt a szerény kis cikket, hogy útmutatást kérjek a harci alakulatoknak, mert a főparancsnok (vagy a vitrinőr, nem tudhatom) nem volt elég egyértelmű. Ugyanis a szegény népvédő baka nem fogja felismerni a liberálist magától. A liberálisnak nem feltétlenül van nagy és kampós orra, nem hord csillagot, nem sötét a bőre, nem jár férfi létére rózsaszínű tüllszoknyában. Egyetlen liberális van, akit bárki felismer ellenszélben, sötétben és háttal állva is: Fodor Gábor. Na jó, csak belőle egy darab van, mégsem ütheti mindenki őt! A többieket is nevesíteni kellene, lehetőleg egy fényképes névsort nyilvánosságra hozni, lakcímmel együtt. Mert így most mindenki liberális, aki nem feltétlenül kedveli kicsiny honunk géniuszát és aki sem a magyar, sem az ember szavakat nem nagy kezdőbetűvel írja. Ha össze(vissza)adjuk a Jobbik és a Fidesz szavazótáborát és hozzácsapjuk a KDNP két szavazóját, az nagyjából 3,5 millió ember. Aki biztosan nem liberális. A többi jelen állás szerint irtandó. Namost, ha egyrészről ezeket a liberálisnak vélt liberálisokat agyonveri a korszellem, másrészről elzavarja az országból, akkor hamar vége lesz a szépen bimbózó családi bizniszeknek, mert nem marad adófizető. A szavazók jelentős része helyből nyugdíjas, egy részük eleve is külföldön él. Ki fogja eltartani a kedves honvédőket, nem beszélve a kormányról és a hozzá közel állókról?

Ezért célszerű lenne névvel kiadni a tűzparancsot. Mondjuk minden nap be lehetne olvasni egy szakaszt a névsorból, mint annak idején a vízállás-jelentést. Természetesen a közmédiában, hogy eljusson mindenkihez, aki éppen védi a hont. 

"Összességében tehát az a kérdés, hogy végül is ki fogja megmondani a liberálisoknak, hogy kik is ők valójában." (Orbán Viktor, 2015 szeptember 5. Kötcse)