Elég nagy baj az, amikor egy család otthonába beköltöznek az élősködők. 

Amikor egy ország minden családjának minden otthonába beköltöznek, akkor az felér egy nemzeti tragédiával.

Az élősködők szaporák. Lopnak. Amit nem zabálnak fel, azt összemocskolják. Mindent összerágnak, megfertőznek, tönkretesznek. 

Dinasztiát alapítanak, hirtelen rengetegen lesznek. Elözönlik az ember otthonát, bűzösek, agresszívek, falánkak.

Hopp, egy kissé elkalandoztam. Csak azért történhetett, mert egy valami (egér/pocok/patkány) költözött a garázsunkba és hol itt, hol ott hallatszik a rágcsálás. Bosszantó, de már beszereztem egy csapdát. Remélhetőleg sikerül fülön csípni a kártevőt, mielőtt a ház egyéb részeit is a tulajdonának ...

A végtelenített kabaré mai állomásán (még csak reggel van, tehát estig akármi is lehet) bejelentette a napi betevő szórakoztatásunk előállításán fáradozó különítmény, hogy ők akkor most útdíjat vezetnek be az M0-nevű, vélhetőleg a minden miniszterelnökök origójáról elnevezett majdnemkörgyűrűre. De mi ne aggódjunk egy percig sem, mert ötezer pénzért annyit autókázhatunk egész évben az elkerülőn, mint a fene. Megyénként ötezerért.

Nincs is ezzel semmi baj. Sőt! Helyes! Szeretünk fizetni, mondhatni: népi hobbi nálunk. Mi fura lenne azon, hogy az adónkból megépített úton pénzért járhatunk? Elvégre a súlyadót (mostanában teljesítmény adót) nem azért fizetjük, hanem játékból. Ahogyan a benzin árába valamikor ...

- Főnök! Van egy remek ötletem!

- Mi az a remek ötlet? Szombaton is tartsam zárva a boltokat? Tiltsam be a hétfői televízió adásokat?

- Nem. Tegyük kötelezővé a drogtesztet a fiatalkorúaknak, politikusoknak és újságíróknak!

- Marha jó ötlet. Sokat gondolkodtál rajta? Szerinted mekkora tüntetések lesznek miatta?

- Ez a cél, Főnök! Csak tüntessenek. Úgyis megunják. Belefáradnak, fázni fognak. Aztán jönnek az ünnepek, akkor már úgysem tüntet senki. Eltunyulnak a bejglitől, aztán meg, mire kezdődik az új év, megszokják az új szabályokat. Addig meg legalább nem foglalkoznak a vagyonosodással, sem az Ildikóval.

- Milyen Ildikóval?

- Tudod te azt, Főnök. Jobb, ha nem nagyon engedjük feszegetni a korrupciós vádakat, mert ...

Helyzet van! Súlyos és krónikus agydugulás esete forog fenn, ami egy kazánkovács esetében legfeljebb háztáji probléma (munkahelye amúgy sincs), de amikor egy ország vezetése és az őket támogató média szorgos kis rovarlárvái borulnak el agyilag, az már sokakat, mindenkit érintő problémákat okoz.

Nem drogteszt kell ide, hanem elmeorvosi vizsgálat! Az viszont nagyon sürgősen. 

A magukat politikusnak nevező nagy család tagjai éppen úgy rászorulnak a hangyaleső segítségére, mint az őket fedező firkancok. A miniszterek elnökének egyre gyakoribb elszólásai már egy kevéssé gyakorlott agydoki gyanúját is régen felkelthették volna.

 „Nem vagyunk hajlandóak arra, én személy szerint sem, hogy valamelyik idegen külföldi állam ...

Orbán Viktor megbántódott. Egy amerikai szenátor, egy ottani Kövér László, egy helyi Deutsch Tamás túlzó jelzőt használt a miniszterek elnökére. Van ilyen. Az amerikai szenátor szavai eljutnak Orbán Viktorhoz. A magyar emberek szavai nem jutnak el. A nagyobbik baj ez.

Mindenkinek megvan a véleménye, a gondolatai a kialakult helyzetről. Én a magamét tudom elmondani. Meg is teszem, bár tudom jól, nem jut el oda, ahová szánom.

Ez a kormány nem az én kormányom. Nem azért, mert más párthoz tartozom, vagy mert más párttal szimpatizálok. Soha nem voltam sem tagja, sem szimpatizánsa egyetlen pártnak sem. Amikor a Fidesz megnyerte a 2010-es választást, reménykedtem. Bíztam abban, hogy okosan használják fel a többségüket, hogy valóban vannak ...

Már biztos, hogy a földönkívüliek megszállták Magyarországot! Nem mondom, gyanakszom egy ideje, hogy valami nagyon nem stimmel. Amikor végül Pataky Attila is megerősítette a félelmeimet, elfogadtam a tényeket. 

Nincs mese, mi meg vagyunk szállva!

Azzal kezdődött az én megvilágosodásom, hogy a párom intenzíven nyomkodta a televízió távkapcsolóját. Én fél szemmel figyeltem, a maradék szemem a laptop monitorjára tapadt, mivel dolgozni szándékoztam.

A nyomkodás csillapodtával arra lettem figyelmes, hogy egy földönkívüliekből álló, ránézésre kicsit ijesztő egyedekből összeverődött társaság ül egy űrhajóban és világuralomra törnek. Olajat kerestek, gázvezetékeket fektettek, kormányokat váltottak le, neveztek ki, jövőbe ...

Mint minden évben, idén is lesz karácsony. Úgy értem, hamarosan el fog jönni az a nap, amelyet így hívunk. A vallási jelentésén túl sok mindent jelenthet. A nem hívők számára is ünnep. Egy kis megnyugvás, békesség. Összabújás, beszélgetés a gyertya körül. Kicsit kevesebb zaj, több türelem, egy cseppnyi emberség.

Talán.

Már nem lehet úgy bekapcsolni a televíziót, hogy ne ömlene ránk az ünnepi dalok sokasága, nem mehetünk úgy el egy üzletbe, hogy ne noszogatnának vásárlásra a kirakott kellékek. Halomban áll a szaloncukor, dagi Mikulásokat kerülgetünk, akció akciót ér.

Ezeket látjuk, de van, amit nem látunk. Pontosabban sokan, akik szerencsésebb helyzetben vannak, nem látják. A legszerencsésebbek nem is hiszik el. Van ...

A múlt hét gazdag volt. Igaz, nem az ünnepvárás tette különlegessé, emlékezetessé. Szeretett politikusaink, és az "objektív" média sziporkázott, mint ahogy ez mostanában szokása lett neki.

A kormánypárt töretlen elszántsággal folytatja menetelését az izébe. Benyomásom szerint ember nem tudja a kormányban, mit akarnak, miért akarják és hogyan akarják.

Egyedül talán Orbán Viktor tud mindent, de ő meg nem mondja el senkinek. Még önmagának sem. Így aztán a november úgy zárult, ahogy indult. Ha nem is vidáman, de feltétlenül röhejesen.

Volt időszak a kormány életében, amikor valamely ismeretlen okból folyamatosan Kerényi Imre nyilatkozott. Most L.Simon László az "illetékes elvtárs", minden létező ügyben.

Tegnap este ...

A cigányok felelőtlenek.

Született tolvajok.

Nem akarnak dolgozni.

Szeretnek mocsokban élni. 

A segélyek miatt van annyi gyerek.

Ha van pénzük, dáridóznak, amikor elfogy, éheznek.

Sokáig lehetne még sorolni. Mindenki tudná folytatni. Nekem eszembe jutott két történet.

Még az "átkosban", kevéssel a rendszerváltás előtt egy cigány nő volt a munkatársam. Erzsi, így hívták. Egzotikusan szép. Nagyon büszke. Egyszer mesélt az életéről. A szülei szakmunkások voltak, volt egy csinos kis házuk a faluban. Akkoriban mindenki dolgozott. A cigányok is. Tudom, drága dolog volt a "kapun belüli" munkanélküliség. De a többség nem csak lődörgött, hanem tényleg dolgozott. Cigány és nem cigány. Nem volt ügy, hogy ki a cigány és ...

Örömmel tapasztalom, hogy kicsiny hazánk gázellátása a következő évtizedekre biztosított. Ebben nagyon komoly érdemei vannak a kormányzatnak, kár lenne tagadni.

Önmagában az a zseniális húzás, hogy a miniszterek elnöke rajtaütés-szerűen látogatást tett Litvániában, több hónapra elegendő gázt biztosít. Mondhatni: nagyon gáz. Történetesen nem hívták, viszont nem is fogadta őt senki. A litvánok kicsinyesek , képtelenek felismerni Orbán Viktor politikusi nagyságát. Ez csak azért fordulhat elő, mert (ha jól látom a fotón) Deutsch Tamás sorakozik mögötte, márpedig az egykori focistadion-beléptetőkapu-megmondóember magas. Orbán meg nem annyira magas. De attól még a mi miniszterelnökünk nagy ember, csak ez nem annyira jól látszik ...